Emlékszem, még mikor kiabáltunk egymásnak a termekben
Nem tudom, miért volt olyan jó, pedig még le is szidtak
Az után a nap után (yeah yeah) mi mindig (yeah yeah)
Össze voltunk ragadva, mint az Astro ikrek. Te voltál én és én voltam te.
Az érettségi előtti napon sírás jött rád
Persze visszatartottad, mutatva, hogy férfi vagy
Csak úgy, mint azon a forró nyáron, mikor nem tudtuk kimondani, amit akartunk, viszlát.
A barát szó egy olyan pecsét volt, amit utáltam
Az érzéseimet továbbra is elrejtettem, mint egy fájdalmas emléket
A képeink, amelyek nem tükrözhetik a kapcsolatunkat, szívszorító történetet mesélnek
Bocsáss meg, nyár. Most viszlát, yeah.
Mit mondhatnék, mi nem játszhattunk játékokat
Meg kellett volna ragadnom a lehetőséget és megkérni, hogy maradj.
Ez lehangol engem, főként a ki nem mondott szavak, melyek mindig visszatérnek.
A történetnek vége van, pedig még el sem kezdődött.
A dalod az iskolafesztivál utolsó napján, a fénylő nyári tenger
Az érzéseink, amelyek értékesek voltunk, mert együtt lehettünk
Olyanok, mint az egyre sötétedő égbolt, viszlát
A barát szó egy olyan pecsét, amit utáltam
Az érzéseimet továbbra is elrejtettem, mint egy fájdalmas emléket
A képeink, amelyek nem tükrözhetik a kapcsolatunkat, szívszorító történetet mesélnek
Bocsáss meg, nyár. Most viszlát, yeah.
Baby oh no oh oh
Bocsáss meg ezért a monológért
Oh, valójában szeretlek, yeah
Ha csak a hosszú ideig rejtegetett titkaink lennének felfedve
Megtartanálak a karjaimban
A barát szó egy olyan pecsét, amit utáltam
Az érzéseimet továbbra is elrejtettem, mint egy fájdalmas emléket
A képeink, amelyek nem tükrözhetik a kapcsolatunkat, szívszorító történetet mesélnek
Bocsáss meg, nyár. Most viszlát, yeah.
A barát szó egy olyan pecsét, amit utáltam
Egy szívszorító történet, bocsáss meg nyár, de most viszlát, yeah.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés