Csak azért, mert muszáj erről egy bejegyzést írnom.

Bevallom őszintén, soha nem néztem úgy igazán focit, maximum a FIFA-t szoktuk nézni tesómmal, de csak mert olyan legendák vannak benne, mint a brazil Neymar vagy az argentín Messi. Érdekes játékuk volt, ezért is néztük, még emlékszem, mikor Görögországba mentünk, mindenhol Neymar és Messi pólókat lehetett kapni: nekünk is kellett! Vettünk még Fc Barcelona csuklószorítót is, meg brazil focilabdát :"D

Na de hogy a magyarok egy EB-n? Gyerekek, amit ez a válogatott leművelt, az valami eszméletlen! Az egész facebook arról zengett, hogy levertük Ausztriát 2-0-ra, ekkor keltette fel az egész anti-focista családom érdeklődését az EB. Azóta minden magyar meccset izgulva vártunk - pedig tényleg egyáltalán nem vagyunk sport rajongók... De ez a válogatott azzá tett minket!

Úgy voltunk vele, hogy jaj már megint úgy is bénáznak, azon meg mit nézzünk? De nem! Még Hisztiano Rinyáldót is lekörözték! Arany csapat ez, én mondom! Ráadásul, hogy bent vagyunk a 16 legjobb között, Magyarországnak eszméletlen nagy teljesítmény!

(Azt nézzétek mit levágott a világklasszisunk Dzsudzsák góljára :"D)

Plusz maga a meccs is rettentő jó volt. Nem voltak bénázások mint anno, és úgy érzem a magyar név megérett idén! Büszke vagyok a fiúkra, a mieinkre, és csak így tovább. 

Az meg már csak a ráadás, hogy nem látom egyik játékost sem beképzeltnek, vagy elszálltnak, önelégültnek. Ahogy mondták valahol - nem tudom már h hol - ez a csapat a jelenben él. A jelenben teljesíti azt, amit teljesítenie kell, kellő odafigyeléssel, profizmussal, és nem pánikkal.

Azt hittem, a portugálok levernek. Jaj hát a világ klasszis, hogyne! Aztán rájöttem, hogy semmit nem mutatott. Jó, egy sarkas gól... elvárható. De a portugál válogatottnál van a csapat, meg van Rinyáldó. A mi csapatunk pedig egy. Itt lép érvénybe, hogy #EGYEKVAGYUNK. 

Már értem, már mindent értek. Köszönöm nekik, hogy egy ország szívébe-lelkébe most életet leheltek, és most minden magyar büszke arra, hogy magyar lehet! 

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot! ... - Petőfi Sándor