Bevallom, de egy ideje el is felejtettem a blog létezését, annyira elfoglaltak más dolgok az életemben.

Sok minden történik velem mostanában, legfőképp a "fiúbarátom", akivel napi szinten együtt vagyunk.. szinte. Azért macskaköröm, mert igazából nem járok vele. Huzavonázunk, ugyanis nem akarok még egy csalódást átélni, mint amilyen csalódások akkor vannak, mikor fejest ugrom egy kapcsolatba.

Nagyon hosszú történet lenne mindenz elmesélni, de a lényeg, hogy mi már jártunk egyszer. Rövid ideig, még 4 évvel ezelőtt. Azt hiszem 2 hét után szakítottam vele, egyszerűen azt éreztem, hogy nem kell és el kell taszítanom. Aztán telt az idő, egyre csak azt éreztem, hogy nekem ő nem kell, ellenben találkozgattunk haveri társasággal. Volt házibuli, sima buli, kocsmatúra, ilyenek. Aztán mindig egymás karjaiban kötöttünk ki. Egy-egy ilyen találkozó után megint hónapokra eltűntünk egymás szeme elől, és nem is hiányzott nekem. 

Kiderült viszont, hogy neki én igen. De békénhagyott , mert tudta, hogy csak így kaphat meg. 4 évre rá másmilyen perspektívából kezdtem látni a dolgaimat vele kapcsolatban, és azt kell mondjam, megerősített. Teljesen máshogy állok hozzá, és ez pozitív. Teljesen feltölt és megbízom benne. Tudniillik ilyen téren nálam a bizalom rettentő nehezen alakul ki. Ez alatt a 4 év alatt mindigis éreztem, hogy eszeveszettül szerelmes belém. Akár más nőkkel volt, akár nem: tudtam. Volt 2 éves kapcsolata is, de sosem tudott engem elfelejteni. Jobban belegondolva, ő is mindig ott volt az én fejemben, csak kissé negatívan és ellenségesen, de ott volt. Mindig rá hivatkoztam, és mára megtanultam értékelni. Kapcsolatból kapcsolatba mentem, jártam az utam, kipróbáltam mindent, de kis idő elteltével sosem tudtam megmaradni valaki mellett vagy sosem volt olyan, aki tényleg közel állt volna a szívemhez. 

Most más. Mást érzek, mást gondolok. És odaadtam magam. Neki.

Fájdalmas volt mindkettőnknek és még fájdalmas is lesz, de talán jó úton haladunk afelé, hogy kimondjam: Együtt vagyok vele, és más nem kell. 

Tegnap előtt 4-en elmentünk a strandra és hát a legjobb barátnőmet sikeresen összehoztam a "fiúbarátom" öccsével :D Sejtettem, hogy jó párost alkotnak majd, így aznap sikerült egy duplarandi-féleséget lebonyolítani. Tegnap pedig barátnőmnél buliztunk 4-en, vizipipáztunk és hangulatos kis estét csaptunk ^^

Közben dolgozom a Koreai Kulturális Központnak is, jelenleg egy pályázaton ügyködök :)

Az egyik legnépszerűbb kiállításra pedig bekerült a pályamunkám, az ARC kiállításra, aminek Pesten lesz a megnyitója szeptember 9-én 18 órakor. Megyünk arra is, és ha gondoljátok kinézhettek ti is. Az Ötvenhatosok terén lesz ^^ Haha megsúgom annak, aki arra jár, hogy az én munkám két színű: citromsárga és fekete - a háttér fehér és az egész digitális rajz. Ha megtaláljátok, nyugodtan küldjetek ide képet, hogy tádááá megvan ;D (szept 26-ig lesz kint a kiállítás, addig lehet majd megtekinteni)

Szept 10-én pedig irány vissza Egerbe a koliba. Tárt karokkal várom a második évemet immáron az Egyetemen (most július 1-jén lettünk egyetem, mert Eszterházy Károly Főiskola volt)~