Visszavettek Egerbe, mesterre. Közben meg látok másokat, hogy Dániában fognak egyetemen tanulni, mert kint van a párjuk és történetesen magyar.
Én meg még csak a Moméra sem jelentkezhettem, mert az anyagiakat nem tudtam volna fedezni, a szülőkre meg nem számíthatok.... Illetve csak az egyikre nem, de arra nagyon. Segítség!
Nem tudok kapcsolatban lenni senkivel, és akit ki is fogok az egy béna béna balfasz. Igen, eléggé. Tehetetlen, nem tud mit kezdeni az életével vagy csak simán kurva idegesítő.
Sikeres vagyok e? Részben biztosan, de elégedett sosem leszek. Dánia.... Hát ja. Akit pénzben fürösztenek a szülei meg a pasija, az biztos megteheti. Nem rosszindulatból, de megöl a tudat, hogy tehetetlen vagyok mert nincs pénzem.... Hová fog vinni az utam? Érdekelni fogok bárkit is?
Mindig mondogatják hogy jaj te legalább tehetséges vagy meg híres leszel lassan. Jah, lassan. Nem vagyok türelmetlen amúgy de úgy érzem, hogy ide vagyok láncolva ebbe a kibebaszott kövér testbe és még az ellen sem tudok tenni, hogy olyan legyek, mint amit elképzeltem. Kemény munka lenne, de mindig közbe kell jönnie valaminek.
Nos, aki nem sikeres, annak van egy pasija, akinek kocsija van és el tudná tartani a fizetéséből akár hármójukat is. Hip hip hurrá. Nekem meg azt mondják, nehéz megélni egyedül. TÉNYLEEEEG? Wow, sose jöttem volna rá, szülői segítség nélkül, mennyire is nehéz megélni.
Is that really happens? Akármi lehet művészi vagy művészeti felfogás.
Andy Warhol just like a big influence to me since '60 to now. And I do not freaking care who would admit this or not. Black and white or colors? hmm
People just find me crazy most of the time but why is that? I don't know. Csak úgy megbélyegezzük egymást a szerint amit látunk de úgy igazán sosem látunk bele a dolgok mélyébe. Crazy shit. Miért kell ennyit care másokkal? és azok véleményével.
Warholism. I love his little mimics during one show or in an interview. He is just like another universe. He has a big bunch of universe in his head that seems like crazy but boundless. And that's okaybecause of his creation. It doesn't seem like that he wanted to be famous. Even if he does not find his own words anyways.
Gay
I love gay I love homo I love lesbos. Because that's why I think I am me. You dont have to be understand me and thats okay. I want to understand myself first and then the others can come.
Will i make something big or just something recognizable? I dunno. At least I am trying. Art world just caught me like a cat can catch a mouse or just his elemózsia. Nem is érdekes igazán.
Fejemben világok vannak és kreációk melyeket ha a világ elé tárnék nem lennének igazak. Nincs olyan gyors idő, ami ezt ki tudná fejezni és igazából le sem tudom írni azt ami van. Mert minden van és minden sincs egyszerre. Csak úgy létezik a fejben aztán kész és ennyi.
Döntésem mostani központja a nem megértés. Kell a blog a nem megértésemhez hogy leírjam just what I want to write. Shit with shiw like crazy shit and nothing else.
We have worlds in our minds and thats the case.... Fuck. okay. Just relax.
Szemét
Garbage trash. Okay. Imagination. Anyag és szenny, kátrány és víz. Asszociációk. Nagy művek kis művek no meg a bullshit. Mi lesz velünk? Még csak 23 vagyok lassan 4. Kell mester kettő is.
Imádom a mestereimet. Miért nézzük le egymást amúgy? Nehéz ez nagyon barátkozásmeg minden. Talán hiszik azt hogy crazy shit vagyok de who the fuck cares thats okay. Nobody. My parents hate me just like I LOVE MYSELF SO FUCK OFF. Okay azt hiszem szebben kellene kifejeznem miszitu van. Impressziók meg Van Gogh és a festmények. Szépek azok a fülek nagyon tetszenek.
Kreációk, mik örökek. S ennyi nincs tovább.
Imádlak Andy. Komolyan, sok szememet felnyitottad már . Szép ügyes volt. Imádom nézni amikor két gyönyörű férfitest egymáshoz tapad. Imádom a melleket, a női ajkakat meg úgy mindent. De az csak test. Legyen. Megbékéltem. Amúgy olyansok mindent tudnék még írni de nem várom el hogy ismerje bárki. Csak én önmagam. MErt tudom mit szeretek és utálok de igazából egyik sem létezik minden csak kohéziós tükörben lévő akrisfesték. Shit.
Még le sem tudom vakarni. Szavak jönnek mint a rozsda mert odaszáradtak a pálmafák Amerikához a nagy betontömbe belsejében. Oh, New York! Te drága. MOMA eljutok oda. egyszer talán majd biztosan. Nem értem, artificial intelligence. Számok vagyunk egy nagy boxban és kész.
Olvasás meg írás és a képregények. Smárolás, gyönyör mi is az nekem ami nem kell. It's just disgusting as hell. But if others do it thats okay. Am I good enough? It's just a practice.
Jeg elsker deg. Du bist schön und that's it. Yes
most egyébként csak jönnek a gondolatok az univerzumból és csak írom mint a tourette szindrómás space. vagy shit valami ilyesmi. Nem fogom megérteni a szaturnuszban lébő bolygókat Warholig. Mert amugy csak azt festjük le amit képesek vagyunk meglátni. Szép az a lila felmosórongy ott a rozsda tömegében.
Amikor a napfény megcsillan a vizen és nekem diplomamunkát kell rajzonom. Cocobrico. Szép meg az almás dohány is ami marja a beleidet és szétrobbansz meg fröcsög a vér . Ügyes húzás just nice nice. Warhol Warhol my fucking love. Love as love. Francis Bacon és Derain meg a bőgés sírás és a fekete szoknyák amik amúgy fehérek de nem is látjuk igazűn mert mi csak emberek vagyunk valamiféle kreációi a földnek amit még mi sem értünk meg. Csongor és a kebab csak úgy Kepes intézet meg a diploma és Fanomenon.
Kellene csinálnom a showreelt de a szavak csak úgy improvizálódva dőlnek belőlem mind a vizipipacsőből a norvégia iránti nyári vágyaim és az Oya fesztivál is. Matti Matti, szeretlek. Olyan kedves voltál velem. Viki, kedves vagy, amúgy meg a kis vörös is.
Szeretem a vöröset és szeretem hogy lenyírtam a hajam just like I wanted. Világok vannak bennem mint fanfictionok canonok és Gina. Szeretem a barátaimat főleg mikor részegen pezsgőzünk és pipázunk aztán kihánynám a belem mint a sztratoszféra tejútja de igazából csak majd befosok és robban ki. Ősidők meg ősember és Nietzsche igazából sokáig tart ezt a nevet leírni is.
Te hülye. Oké
nem tudom mikor tudom ezt a vattacukros rózsaszín harajuku dolgot kiiktatni vagy befejezni de mindegy olyan jólesik. TDK meg Tamás jah és Indonézia meg a comicom. Oké Azt hiszem valami jót kell alkotnom
Nos, megtörtént életem első olyan nagyobb kaliberű lépése, ami talán vezetni fogja a jövőmet? Talán. Mert ki tudja, a véletlen örökké állandó fogalom.
Tehát, szeretnék most egy kis beszámolót írni az élményeimről Osloban. Nagyon kevés volt az az egy hét arra, hogy úgy igazán átvegye az ember az ottani stílust, de mégis úgy érzem, egy jó részem ott maradt valahol.
Kezdeném először a repülőn történt dolgokkal. (Életem első repülése volt, és kaptam is egy kisebb pánikrohamot a legelső felszálláskor de erről ennyit dióhéjban)
Tehát a repülő. Odafelé csak norvég emberek utaztak. Az első olyan dolog, ami szembetűnő volt, hogy mindenki felszállt, beállt a székeihez és ott pakolászott, majd csak utána tették fel a kézipoggyászt az ülés felett lévő tartóba (nem állt sor, mindenki tudta a helyét és nem torlaszolták el az utat a székek között). Visszafelé csak magyar emberek jöttek, és kilométeres sor állt még lent is, mert pl. aki elöl ült, szépen elállta az utat és mindenkit végig kellett várni, amíg elpakolta az út közepén (!) a saját holmiját.
Oké repülés megvolt odafelé, leszálltunk. //Gyönyörű volt amúgy Oslo este a fényekkel.. Készítettem egy csomó videót meg képet, amit fel fogok hamarosan tölteni valahova. Kíváncsi rá valaki? :D//
Leszállás után írtam a norvég "anyukámnak" M-nek, hogy segítsen a reptérről merre menjünk. Felszálltunk végül egy buszra, ami 50 perc alatt elvitt minket a Helsfyr-i megállóba. Ott várt rám az anyukám. Ahogy megláttuk egymást, integettünk, kiszedtem a buszból a csomagomat, majd odarohantam és tárt karokkal várt engem, átölelt. Bemutattam neki G-t a barátnőmet, akivel mentünk. M biciklivel jött és gyalog mentünk vissza a házához. Hát mondanom sem kell, tiszta Eger a város tele dombokkal meg lépcsőkkel. Ráadásul az eső is elkezdett esni.
De mindegy megérkeztünk hozzá. Az első napunk annyi volt, hogy elmentünk nagy nehezen az Oslo Passt átvenni a turista központban. Ugyanis esett. Egész nap. Szakadt. A víz meg úgy folyt az utcákon mintha valami árvíz öntötte volna el a várost.
Az első nap után szerencsére kisütött a nap, és egész héten kellemes 18-19 fok körüli volt a hőmérséklet. (Itthon meg döglesztő 40 fok) Hát el kell mondanom, hogy nagyon hiányzik a kellemes nyári norvég idő. Nem nagyon szeretném elmondani részleteiben hogy melyik nap mit csináltunk, csak nagyjából körvonalazom.
Oslo Pass helyszínein mentünk végig, a Nemzeti Múzeumban megnéztük a Sikoly című képet, ami ugye Edward Munch alkotása. Meglepetésként még ott volt Auguste Rodin - A gondolkodó eredeti szobra is, illetve Monet-nak egy csomó festménye. Elmentünk a Vigeland parkba is megnézni Gustav Vigeland szobrait.
Amit tudni kell Osloról, hogy a kedvező időjárás miatt rengeteg zöld terület van én ezek a zöld füvesített részek gyönyörűszépek. Meglátszik, hogy nincs sose nagyon meleg és pont annyi eső esik, amennyi kell.
Egy nap elmentünk a SKAM helyszínére is a Nissen suliba. Hát, ami meglepett, hogy a vásznon sokkal nagyobb térnek tűnik az iskola tere. Fotózkodtam meg videóztam is, azt is felteszem majd ide később. Voltunk a Kaffee Brenneriet-nél is de sajnos 6-kor zárt és mi fél 7-re értünk oda... Negatív dolog Oslóban, hogy minden 5-kor zár, nagyon maximum 6-kor, és minden 10-kor nyit.
Alkoholt a boltban 8 után nem lehet venni. Ezt megtapasztaltuk miután a dolgozó bácsika kiküldött minket az alkohol részlegről 8 után a Coop-ban. Vasfüggönnyel zárták le azt a részt :O
Meglepő dolog, hogy szinte minden betanított munkát vagy négerek vagy arab származásúak végeznek. Norvég ember egyáltalán nincs pl. a kasszánál, árufeltöltésnél, de még egyik buszsofőr sem norvég :O
Mindenki pöpec angolból, ez számunkra nagyon megnyugtató volt.
Egy este hárman visszanéztük a SKAM 3. évadját, és annyira furcsa volt minden helyszínt ismerni és úgy megnézni hogy már megtapasztaltuk :D
Hajókáztunk is Bygdøy-re, ahol két múzeumot, a Viking Ship múzeumot és a Kon-Tiki múzeumot sikerült megnézni. Persze a Kon-Tikinél rohantunk, mert zárás előtt 10 perccel értünk oda...
Tudni kell, hogy Osloban minden 2. embernek Fjällräven táskája van, és hát volt is egy márkabolt a Karl Johans gate-en. Mi sem kellett több, az óriási birkaeffektusunk miatt kb. két napig köröztünk a bolt körül, mint a keselyűk. Nem tudtuk eldönteni, hogy akkor most vegyünk ne vegyünk, szükségünk van e rá vagy nincs... Végül nem vettünk és a pénztárcánkban lévő tartalom sem lett kevesebb 40ezer forinttal.
Megnéztük a KHiO sulit is, ahová mesterképzésre szeretnénk jelentkezni grafikusnak. M bemutatott az egyik tanszékvezetőnek azt hiszem és elmondta neki, hogy milyen jó grafikákat csinálok... Haha, hát azt hiszem a remény hal meg utoljára. Legalább már ismernek. Elmentünk még a Grafill-ba is ahol ki voltak állítva a végzett grafikusok diplomamunkái, és nagyon sok közülük meg is lett valósítva, azokat is megnéztük. Hát amúgy mit ne mondjak, színvonalban van még mit tanulnunk az északiaktól. Az teljesen pozitív volt, hogy csak ha sétálsz az utcán, nem találsz egyetlen rossz grafikát, posztert, matricát. Sehol. Minden minőségi... látszik, hogy van pénzük az igényességre.
Voltunk szombaton az Øyafesztiválon ahol vettem egy offisöl pólót. DE. Fesztivál. Azt hittem hogy hú majd norvégok agyon piálják magukat meg buli meg minden és nem... Basszus a totál ellentéte volt a fesztivál annak, mint amit elképzeltünk. Chilleltek a füvön egy sörrel a kezükben és beszélgettek, nézték ülve a koncerteket és ha kedvük volt akkor még tapsoltak is. Néha. Nem találkoztam egyetlen taccs részeggel sem, és senki se táncikált... Olyan volt mint egy zenei piknik party. Ami szerintem tök jó volt, hogy vannak az eldobható sörös poharak. Ezeket a gyerekek összeszedik és minden üres pohár után kapnap 1 koronát. Így motiválják a gyerekeket arra, hogy legyen tisztaság, és annyi szemetet se kell összeszedni a fesztivál végén. Tanulhatnánk tőlük. Ja igen és minden green. Mindent próbálnak úgy csinálni hogy energiatakarékos és zöld legyen. Sok napelemük van és elektromos autóik.
Mik a tapasztalatok?
- Osloban nincs buszjegy, hanem chipes kártya van, amit pl. megveszel 24 órára, egyszer becsippantod és onnastól számolja az órákat.
- Az emberek nem hogy nem mennek neked, még téged kerülnek ki az utcán (ami ez itthon nem mondható el)
- Hazugság, hogy a norvégok ridegek. Állandóan ölelgettek, pedig még csak aznap ismertek meg engem.
- Az időjárás olyan, hogy akár a semmiből is elkezdhet csak úgy esni és nehezen lehet megjósolni az időt előre
- NAGYON DRÁGA! (egy pizza szelet 27 korona, egy innivaló 40 korona, egy teriyakis csirke meg 100 korona. Na már most egy korona kb 33 forint, számoljátok ki)
- Iszonyat erősek grafika, design és építészet terén
- Mindenhol IKEA illat van XD Az összes ház majdnem fából készült, vagy van valami összeköttetése a fával.
- A norvégok nem szégyellősek. Volt olyan, hogy a királyi udvar parkjában napoztak egy szál melltartóban.
- Kicsi a város, kb akkora mint Debrecen, így viszonylag hamar el lehet jutni A-ból B-be
- Megcáfoltuk azt a tényt is, miszerint a norvégok nagy iszákosok. Egyáltalán nem. Az 50 fokos házipálinkától kidőltek de teljesen. Csodálkoztak, hogy mi magyarok hogy bírjuk ezt meginni és nem visszaöklendezni
- Reeeeeeetttttennnttttőő nyugodt nép. De tényleg. A levegőben lehet érezni, hogy mindent áthat a nyugalom és sehol sincs stressz. Nem stresszelnek semmin, de hát nincs is nekik miért..
- Nem szemetelnek. Minden egyes utca tiszta. A földön nem látsz egy cigicsikket sem, se semmit.
-Nagyon zöldek és nagyon környezetvédők. Mind a lakásokban, mind az utcán az összes kukájuk szelektív. A repülőtéren is, mindenhol.
Hát szóval nagyjából most ennyi lenne de ha eszembe jut még valami akkor majd leírom. Az fix, hogy egy részem ott maradt és az is fix hogy vissza fogok menni. A világ egyik legdrágább országa, de valahogy nem érdekel. Ha kell akkor évekig kuporgatom a kis pénzem, de ott fogok tanulni grafikát!
Augusztus 8-án irány a reptér, irány Oslo, Norvégia. De rettentően félek. Egész végig féltem ettől az egésztől, csak most jobban rám jött. Majdnem 23 évesen ez normális vajon?
Életem legelső utazása lesz ez repülővel, igaz nem egyedül megyek hanem barátnőmmel. Az nehezíti kissé a dolgomat, hogy a norvég barátnőmhöz / anyukámhoz megyünk, és ugye angolul kell beszélni. Bár biztosan jó lesz, hogy kissé rá leszek kényszerítve a dologra, csak na. Ilyenkor az embernek még a leglehetetlenebb dolog is az eszébe jut ami nem feltétlenül kellemes érzés.
Lesz majd jó sok kép reményeim szerint, meg videó vagy vlog vagy valami, mert mindenféleképp dokumentálnom kell a dolgokat :D Megyünk még egy napra az Øyafestival-ra is, ahol reményeink szerint élőben láthatunk majd sok-sok jó kis előadót, köztük MØ-t is.
De így utólag belegondolva nem is értem, hogy az ember miért félti ennyire az életét, a létét. Mikor valójában csak nagyon kicsi része vagyunk az egész óriási halmaznak.. Jó lenne ha az agynak a félelmi részét bizonyos időre ki lehetne iktatni valahogy :D
Jah amúgy van egy örömhírem... Magam számára :D Még júliusban a Behance betette a hirdetett grafikák közé a SLAMMED kiadványomat, mert beválasztották a legjobbak közé. Ez azt jelenti, hogy az oldalon a "Featured" részlegbe bekerül a munka, így szinte bárki láthatja, aki a Behance oldalát behozza. Megnőtt a nézettségem, a kedvelések száma és a követők száma is, mondanom sem kell. Rettentő boldog vagyok e miatt, hogy az oldal szerkesztői azt gondolják a munkámról, hogy érdemes kiemelni a többi közül. Mai jóhír pedig az, hogy nem csak az "Advertising" featuring részlegbe került be, hanem a "Graphic Design" részlegbe is. Juhú, csak özönlenek az értesítések a Behance-n ^^
Muszáj vagyok sodródni az árral, mert grafikusként ezt nem hagyhatom annyiban, amit facebookon meg egyéb helyeken leművelnek a rajongók.
Olyan viccesek vagytok! :D De tényleg.
Vicces nagyon olvasni a negatív érvelés-próbálkozásaitokat, amiket kiírosgattok az oldalaitokra / blogjaitokra. Most itt én inkább csak a logó lefikázásáról beszélnék. :)
Azt írjátok, a logó sablonos, jellegtelen és a Windows-hoz hasonló.
Kérdezem én: Szerintetek nem tudja az ügynökség, hogy mit csinál ennyi pénzzel és ennyi emberrel a zsebében?
Mondok valamit erről: Csak azok a cégek, vagy legyenek ők akár csapatok változtathatnak logót, akik rettentően nagyra nőtték ki magukat. Grafikai alapszabály, hiszen ha nem így lenne és egy senki csapat változtatgatná ide-oda a logóit, valljuk be: senki sem jegyezné meg.
Nem tetszik a minimál? A válaszom csak annyi, hogy 2017-et írunk. Egy pajzs illusztráció egy felirattal egyébként nem egyenlő azzal a fogalommal, hogy logó. A jó logó minimális eszközökkel mutat be egy brandet, és semmiképpen sem egy elénk tolt teljes illusztrációval vagy piktogrammal. Az ajtós magyarázat pedig elég jó lett.
Szerintem baromi ötletes az egész koncepció. A felől is, hogy a k-pop iparban ők az első csapat, akiknél a cég tényleg fektetett valami komoly energiát a logó és a concept kialakításába. Nem csak a csapatnak, hanem a fandomnak is lett egy logója, ami ráadásul összeillik. Imádom.
Voltak olyan kommentek is, hogy "trapézt én is tudok rajzolni".
Figyelj, ha majd a hátad mögött hagysz minimum 5-10 év grafikai képzést meg referenciát, akkor szólalj meg. Tervezőgrafikus vagyok, és tudom, hogy milyen nehéz egy ilyen jó koncepciót előállítani, akármennyire is egyszerűnek látszik. Nem tudom láttad e azt a Spongyabob részt, amikor kört tanult rajzolni. Először lerajzolt egy teljesen élethű portrét, majd azt leredukálta egy tökéletes körré. Na, ilyen egy grafikus munkája. (KATT)
Következő amin megakadt a szemem miszerint azt írjátok, hogy csalódtatok a csapatban, mert elamerikaisodott a zenei stílusuk.
Kérdezem én: Nem tűnt fel eddig, hogy az egész K-pop arról szól, hogy alap demókat vásárolnak fel az amerikaiaktól, amit aztán a koreai zenészek újradolgoznak? Csak így lehet tömegzenét gyártani aminek persze ma már semmi stílusa nincs de ez egy másik tészta.
Felnyitnám még ezerféleképpen a rajongók figyelmét, de ahhoz szerintem nem elég egy blog.. meg most kiírtam magamból, amit ki akartam. Egyelőre ennyi :)
De azt viszont nem mondtam, hogy a mostani zenei stílusomban ne jelennének meg a koreai előadók. Adok is pár klipet, ami jellemzi a mostani ízlésemet :) Leginkább a koreai indie zene..
Elegem van. Elegem van az összes létező férfiből akik körülöttem vannak vagy megfordultak már az életemben. Egyetlen egy kivétel van ez alól, az édesapám, aki az életemben talán a legnagyobb támaszom és segítségem.
Tegnap kiborult a bili. Hogy miért? Mert van egy adott bor brandingünk, amit csinálnunk kell. Van egy férfi konzulens tanárom. Tetszik neki amit kitaláltam, azzal semmi gond nincs, de tegnapra kész lettem a bor brandingnek a képregényével. Közölte konkrétan hogy ez szar.
Hát mondom oké, de miért is? És elmondtam neki hogy szerintem ez miért jó egyébként. Ő megint közölte, hogy nem, ez szar. + Hogy miért szar, aztán elkezdi nekem: Ne hisztizz!
Mi vagyok én? A nője, hogy így beszél? Elvileg tanár-diák kapcsolatban állunk, tiszteletben kellene tartanunk legalább a másik véleményét, és nem ilyen szexista szöveggel jönni, hogy ha már nő vagyok akkor a véleményem csak hisztinek számít. Komolyan, elegem van és ez már csak hab volt a tortán azok közül az események közül, amik mostanában történtek velem férfi ügyek terén.
A koliban kicsit mozgott a kilincsünk. Egyik srác bejött az ajtón, és mikor elment, a kilincs a kezébe akadt, ergo kijött az egész. 10 percen keresztül próbálta visszatenni, mire mondtam neki hogy hagyjad majd megcsinálom én. Fogtam, visszatettem a kilincset, aztán elővettem a bicskámat és visszacsavaroztam. Meglátta a srácnak a csaja, és kiakadt, aztán hívtak az ő szobájukhoz is hogy húzzam meg a csavart. Később közölte a srác hogy jaaaaj hát amugy neki is van csavarhúzója. ..... Azt hiszem, nem mondok erre semmit.
Újabb eset, megkértem egy srácot hogy cserélje ki már a villanykörtét az ágyam felett, mert mozog a foglalat és nem tudom hogy nyúljak hozzá hogy ne rázzon meg az áram és ne essen szét az egész lámpa. Szenvedett vagy fél órán keresztül mert nem mert hozzáérni, majd közölte: Á, ez nem megy. És elment.
Adott egy srác csoporttársam. Összemelegedtünk kicsit, és hát buli után voltak dolgok... Most kimondom, de gumi nélkül akart velem lefeküdni, mert hogy neki az úgy jobb... Wtf?? Nem csak a terhességről van szó, hanem arról is, hogy baromi sok betegséget elkaphat egy nő azért mert a férfi képes semmibe venni ezeket a dolgokat. Ez egyébként egy elég hosszú sztori, de a lényeget összefoglaltam most.
Ugyanez a srác.. Kint voltunk a völgyben (Eger, Szépasszonyvölgy) és mondtam hogy lehetne tüzet is gyújtani. Elkezdi nekem: Pattanj, csináld. Mondom mi a ....??? Azt mondja egyenjogúság van.
Aha, nem akartam mondani hogy mégis úgy bánsz a nőkkel mint egy zsák szemétkupaccal amit úgy húzol fel a .... ahogy akarod.
Nőnap. Barátnőmnek a pasija megkérdezi tőlünk: és férfinap miért nincsen? Basszus azért mert a nőknek baromira meg kellett harcolniuk azért hogy egyenjogúság legyen stb stb. Mindigis el voltunk nyomva a nagy "hííímekkeeeel" szemben. Ami egyébként ma is tart, csak nem olyan durván. De hogy basszus ennyit ne tudjon valaki, hogy miért is létezik a nőnap...
Egyik barátnőm mondta hogy eltorzult világot élünk, és az ecsetfejű kölykökön kívül nincsenek a mostani fiatal generációban olyan egyedek, akikből esetleg értelmes hím alakulna ki.
Apukám mondja mindig és egyet is értek vele, hogy a mai fiúknak rettenetesen hiányzik a katonaság. De olyan szinten, hogy már érzem a nyomást. Ma már nőként én érzem rosszul magam, hogy sokkal férfiasabb dolgokra vagyok képes, mint maguk a pasik.
Az is hogy pakoljuk a 30 kilós vasakat, én elbírom, ő meg elfárad?
Vagy hogy diákmunkán a sütödébe nekem adták a fiúknak járó munkát, ők meg csak nézték, hogy hogy cipelem a 20 kilós nyers kaláccsal teli tepsiket futva, mert hogy a szalagról csak ömlik a tészta és nem áll meg, folyamatosan menni kell?
Vagy hogy majd meg szakadok hat táskával a koliban felfelé menet a lépcsőn, és egy szint tele van pasikkal, és csak rámnéznek, aztán elmennek mellettem? Hadd cipelje a hülye, nincs bennük semmi udvariasság.
Arról nem beszélve, hogy ma már az ajtón se engednek előre, hanem betolakodnak előtted.
ELEGEM VAN A FÉRFIAKBÓL.
És akkor csodálkozik mindenki meg a régi generáció, hogy mennyi feminista mozgalom van manapság, és mennyi leszbikus ember. Kérdem én: